Kendare Blake - A rémálmok lánya

Sziasztok!
Van jó pár könyv, amiről még nem beszéltem, és kicsit megkoptak már az emlékeim, úgyhogy az új olvasmányokat igyekszem azonnal leírni. Szóval lehet, hogy egy kicsit felborul a sorrend, de az Aktuális oldalon látható könyvekről mind írni fogok!

Előszó

Nagyon kíváncsi voltam erre a kötetre, hiszen az első rész ha nem is volt függővéges, azért vetett fel kérdéseket. Nem mondom, hogy ugyanannyira tetszett most is a történet, mint évekkel ezelőtt, de azért még mindig szeretem! :3

Író: Kendare Blake 

Magyar cím: A rémálmok lánya (Anna 2.)

Eredeti cím: Girl of Nightmares (Anna 2.)

Fülszöveg

"Hónapok teltek el, amióta a vérbe öltözött lány, Anna Korlova becsapta maga mögött a Pokol kapuját, de Cas Lowood, a híres kísértetvadász nem tudja kiheverni elvesztését. Hiába mondják a barátai, hogy Anna miatta szállt alá, ő csak élőhalottként tengődik. A fiú tudja, hogy sosem talál rá a szerelemre egy élő lány oldalán, senki sem hasonlítható az ő halott Annájához. És csak őt látja mindenütt, vele alszik el és vele riad fel rémálmaiból. De valami nagyon nincs rendjén… Ezek nem képzelgések. Valahányszor megjelenik, látszik Annán, hogy a legválogatottabb kínzásokat kell kiállnia. Persze meg kell bűnhődnie tetteiért, de Cas úgy érzi, most rajta a sor, hogy viszonozza a lánynak, amit érte tett…"

Információk

 - Mentőakció
 - Titkok
 - Új ismerősök
 - Megpróbáltatások
 - Jobb élet reménye

Borító

Ez sokkal meseszerűbb, mint a másik, és nagyon furcsa, de nem mondom, hogy utálom. Inkább olyan semleges. Tetszik a háttér, mert utal a Pokolra, bár nincs kifejezetten leírva, hogy oda került volna Anna. A karakter egy kicsit furcsa, és itt is inkább a vérszomjas lányra emlékeztet, nem arra, aki csak egy jobb életet akart. És itt is a lenti szöveggel van a bajom. Nem tudom, szerintem elrontja az összhatást.

Történet

Az előző bejegyzésben nem akartam elárulni, de az, hogy Anna duplán meghal, az baromi kiakasztó volt! Én hepiendre számítottam, és az, hogy feláldozta magát, minden, csak nem boldog befejezés! Anna nekem az egyik kedvencem volt, úgyhogy nagyon örültem, amikor Cas ki akarta szabadítani. Lássuk be, nem sok esély van arra, hogy a kapcsolatuk működhet, de egy lelkes olvasó legyen pozitív, nem? Aztán elkezdett úgy igazán belemélyedni a témába, és egyszer csak azt veszi észre az ember, hogy már nem Anna kiszabadítása a cél, hanem Cas múltjának feltárása. Ami azért vicces, mert az előző részben meg a lánnyal történteket akarták kideríteni. Szóval ez az egész te-semmit-nem-tudsz-de-bízz-bennem-én-majd-irányítalak-dolog nem tetszett Gideon, illetve Cas anyjának a részéről. Ahelyett, hogy egyenesen megmondták volna, hogy mi a helyzet, inkább titkolóztak, és bár elvileg féltették a fiút, azért hagyták, hogy maga jöjjön rá az igazságra. Ami annyira nem volt nagy durranás, szóval nyugodtan kijelenthetem, hogy egy kicsit csalódtam. Nagyobb kreativitásra számítottam az előző rész miatt, és sajnáltam, amiért itt ilyen könnyen meg lett oldva Anna kiszabadítása. Nem mondom, hogy egyáltalán nem tetszett, mert voltak izgalmas, illetve érdekes részek. De azért nem estem hasra tőle. Jestine sem volt egy igazán szimpatikus szereplő, inkább idegesített, mintsem lenyűgözött. Vakon megbízott a 'felettesében', és ahhoz képest, hogy néha egy igazán értelmes lány volt, elég későn kezdett el gondolkodni. Ebben a részben egyébként Carmel és Thomas inkább hű barát volt, mintsem mindre elszánt cinkostárs. A legtöbb könyvben feltétel nélkül megbíznak a másikban, itt viszont azért voltak olyan pillanatok, amikor először inkább végiggondolták a helyzetet, és ez tetszett! SPOILER. Mert azért ez mégis csak reálisabb, főleg, ha a túlvilágra való átmenetelről van szó. Az ott lévő jeleneteket is szerettem, de azért egy kicsit több izgalomra számítottam, meg arra, hogy Cas nem lesz ilyen töketlen. Komolyan, a két lány sokkal jobban küzdött. A vége pedig nekem csalódás volt akkor is, és most is. Mert igen, le van zárva, Cas bosszút állt az apjáért. De ennyi. Anna nem került vissza, helyette egy másik világban élt, fogalmam sincs, hogy kivel. Mert ez egyébként egy homályos folt, hogy mégis mi történt ott, és miért lett Casnek egy ottani énje. De lássuk be, tisztességes volt a részéről, hogy elengedte. Viszont ott van az az aprócska tény, hogy a főszereplő meg hoppon maradt, ami azért nem valami megszokott. SPOILER VÉGE. Úgyhogy ja, szerintem ez nem volt olyan jó, mint az előző rész, de valahogy le kellett zárni, nem igaz?

Idézetek

 "– Szia Cas – mosolyog rám kedvesen. – Írnál az évkönyvembe?
– A legnagyobb örömmel – felelem, és valami személyesen kezdem törni a fejem, de csak blődségek jutnak eszembe. Leírom a nevét, teszek utána egy vesszőt. Mi a fenét írjak? Azt, hogy „Bocs, amiért ejtettelek, de túlságosan is emlékeztettél egy lányra, akit megöltem”? Vagy azt, hogy „Úgysem működött volna. A lány, akit szeretek, kitépte volna a beledet”?"

"Amikor bebújok a takaró alá, szinte már várom, hogy Tybalt felugorjon az ágyamra. Miért is ne? Ha a halott barátnőm meg tud jelenni, a meggyilkolt macskám is képes lehet rá."

"Odabólint Annának. – Te inkább maradj a háttérben. Valami azt súgja, hogy nem lesz időnk foglalkozni finomkodó úrilányok megmentésével.
Anna összevonja a szemöldökét. – Finomkodó úrilány? Feltépem a gyomrodat, kettéhasítalak, aztán úgy százszor odaváglak a sziklához. Aztán megvitathatjuk, ki kicsoda."

Remélem, tetszett a bejegyzés,

Peetagey Smile