2017. október 29., vasárnap

Simone Elkeles - Tökéletes kémia

Sziasztok!
Végre itt van az őszi szünet, élvezzétek ki! :3 Aki pedig hozzám hasonlóan van olyan beteg, hogy a sulis ügyeivel foglalkozik, azoknak kitartást! :D

Előszó
Évekkel ezelőtt bukkantam rá erre a trilógiára, bár már nem emlékszem hogyan. Őszintén szólva, nem is számít, mert azóta is imádom, és bármikor szívesen olvasom újra! :3


Író: Simone Elkeles
Magyar cím: Tökéletes kémia (Perfect Chemistry 1.)
Eredeti cím: Perfect Chemistry (Perfect Chemistry Trilogy 1.)

Fülszöveg
"Chicagó ​ külvárosában, a Fairfield gimiben mindenki tudja, hogy a kerület északi és déli negyedeiben élők között kibékíthetetlen ellentétek húzódnak. Így amikor a pomponlányok csapatkapitánya, Brittany Ellis mellé Alex Fuentest, egy helyi bűnbanda tagját osztják be tanulópárnak kémiaórán, az eredmény borítékolható: ezek ketten robbanékony egyveleget képeznek.
A fiatalok egyike sem számol azonban egy meglepő kémiai reakcióval: a szerelemmel.
Vajon sikerül-e legyőzniük saját előítéleteiket és családjuk, barátaik ellenszenvét a másik iránt? Sikerülhet-e a látszólag lehetetlen?
"– Ellis kisasszony? Ön következik. Mutassa be Alexet az osztálynak!
– Ez itt Alejandro Fuentes. Ezen a nyáron, amikor éppen nem utcasarkokon lődörgött ártatlan embereket zaklatva, a város börtöneiben turnézott. Gondolom, mindenki érti, hogy mit akarok ezzel mondani. Van azonban egy titkos vágya, amit senki sem sejt róla… A titkos vágya… A titkos vágya az, hogy főiskolára mehessen, és kémiatanár legyen, mint ön, Mrs. Peterson.
Brittany diadalmas mosolyt villant felém, azt gondolja, hogy ezt a kört megnyerte. Azt te csak hiszed, gringa!
– Ő Brittany Ellis – mondom a szemek kereszttüzében. – Ezen a nyáron elment a bevásárlóközpontba, és új ruhákat vett, hogy felturbózza a ruhatárát, és apuci pénzén felkeresett egy plasztikai sebészt is, hogy felturbózza… izé… amit fel kell. Az ő titkos vágya pedig az, hogy egy mexicanóval randizhasson az érettségi előtt."
A játszma elkezdődött."

Információk
 - Mexikói testvérek
 - Spanyol nyelv
 - Konfliktusok
 - Társadalmi különbségre való utalás
 - Bandázás
 - Illegális üzletek

Borító
A borító nem igazán jön be. Mármint igen, tök jó, hogy úgy együtt vannak rajta, meg hasonlít is a történet egy jelenetére. De mégsem az, és nem tudom. Olyan furcsa, hogy fekszenek a sötétben a füvön, aztán kész. Nem mondom, hogy nem jutnak eszembe dolgok, amiket csinálhatnának, de na! Egy egy ifjúsági regény, ne menjünk ebbe bele! A levelek határozottan zavaróak, én nem tettem volna rá, egyáltalán nem tetszenek. Viszont a cím betűtípusa nagyon bejön, és örülök, hogy ez a többi borítón is ilyen!

Történet
Nem is tudom, hogyan álljak neki ennek az értékelésnek. Soha nem olvastam ezen kívül olyan történetet, amiben bármilyen banda szerepelne, ahol a jófiú ilyesfajta rossz dolgokra kényszerül. Mindenképpen egy új élmény volt, ami nekem nagyon bejött. Nyilván szörnyű, ha az ember ilyen helyzetben van, de őszintén, az olvasót inkább csak az élvezet, az a valami új érdekli. Legalábbis nálam így volt. A három történetet nézve Alex merült el leginkább ebben a világban. Egész életében tudta, hogy mit kell tennie a családjáért, és egyszerűen nem voltak tervei. Ez szerintem baromi elkeserítő. Egy fiatal srác, aki előtt ott kellene, hogy álljon az élet, ennek ellenére minden egyes nap arra számít, hogy esetleg meghalhat. Brit ezzel szemben egy igazi jókislány, akinek egész életében az volt a legnagyobb problémája, hogyan mutassa magát másnak. Nem mondom, hogy ez nem szörnyű, mert gusztustalan az anyjától, illetve azért az apjától is, hogy egy tökéletes képet akarnak mutatni, és elvárják, hogy a lányuk megfeleljen ennek. Ettől függetlenül az ő helyzete nem olyan rossz, mint Alexé. És néha egyáltalán nem tetszett az, amit Brit csinál. SPOILER. Itt főleg a könyv végére gondolok. Brit annyiszor mondta Alexnek, hogy neki is lépnie kéne, hogy fel kéne hagynia ezzel az egésszel. De egyszerűen nem értette meg, hogy a kettejük világa annyira más! Neki 'csak' a szüleivel kellett szembenéznie, és végre megmutatni, hogy egyáltalán nem olyan tökéletes. De ez inkább neki volt jó, mert végre fellélegezhetett, önmaga lehetett. Ezzel szemben Alexnek ez az egész világát jelentette. Azzal, hogy kilép, azzal a családja kerül veszélybe, és ez számára sokkal fontosabb, mint a saját élete. Ezért nem tetszett, hogy Brit annyira akaratos. Mert bár egy alapjaiban jó emberről beszélünk, igenis hozzá van szokva, hogy mindent megkap. És amikor Alex képtelen volt kilépni a Latin Vérből, neki ez nem tetszett. Tény, hogy Alex élete sokkal könnyebb lenne bizonyos értelemben, de lássuk be. Ő egész életében a családját védelmezte, nem megy egyik percről a másikra a váltás, főleg nem egy ilyen szintű ellenféllel szemben. SPOILER VÉGE. Maga a történet egyébként nagyon tetszett, annak ellenére, hogy voltak benne klisés dolgok. Szerintem az írónő egész jól elvette ennek az élét. Ott van például a kémián való együtt ülés. Nem az volt, hogy jaj, új fiú, és csak mellette volt hely, hanem egy kőkemény tanárnő szabályai miatt kerültek párba. Akit egyébként hihetetlenül megkedveltem ebben a részben. Nem az a tipikus, egyáltalán nem érdekel, hogy mi a nyűgöd, nem is a túlságosan is összehaverkodok a diákommal tanár. Nadine egy olyan nő, aki a legjobbat akarja a tanítványainak, és ő komolyan gondolja, hogy nincs kivételezés. Vannak számára fontos diákok, igen, de csak arra figyel, hogy ne szúrják el az életüket. Egyébként ugyanúgy büntetésbe küldi őket. Számomra mindig is egy kedvenc karakter lesz! SPOILER. Aztán ott van még klisének a van-egy-barátom-de-elhagyom-az-újért eset. Tetszett, hogy bár Alex valóban bezavart, nem kifejezetten miatta szakítottak Colinnal. Ő egyszerűen ráébresztette őket, hogy nem kell mindig az elvárásoknak megfelelni. Persze, sértette Colin egóját, de egész hamar vigasztalódott ő is egy csajjal. De ettől függetlenül is követtek el mindketten hibákat, amik csak feltették a pontot az i-re, és belátták, hogy külön jobb, mint együtt. Nekem ez a része például szintén tetszett. SPOILER VÉGE. Kicsit összevissza ugrálok a történetben, amit sajnálok, de néhány dolgot jobbnak tartok összekapcsolni. :D Mint azt már említettem, néha nem tetszett Brit viselkedése, de tisztelem azért, hogy kiáll a nővéréért. Nekem ez mutatta a jóságát, hogy nem csak a külső és a pénz érdekli, hanem a számára fontos dolgokért kiáll. És Shelley egy nagyon aranyos lány, aki igenis értelmes, és nagyon tetszett, amikor összefogtak Brittel. Egyszerűen szeretem a párosukat, és azt, hogy kitartanak együtt, nem foglalkozva a szülők esetleges negativitásával. Alexről pedig rengetegszer kiderült, hogy nem olyan kemény srác, hogy igenis tud normális és kedves lenni, de amikor találkozott Shelleyvel, tényleg az volt az olvadós pont. Amikor az ember azt mondja, istenem, de aranyos! És már ebben az egy dologban is látszott, hogy mennyire más, mint Colin, aki egy seggfej volt Shelleyvel, csak mert fogyatékos. SPOILER. Azért a Latin Vérről se feledkezzünk meg. Alex jó párszor bajba keveredett miattuk, és az volt a mélypont, amikor bevitték a rendőrségre. Nem mondom, hogy nem értem meg a rendőröket, mert tényleg rengeteg gondot okoznak az LV tagjai. De nem mindegyikük rossz, és ez most nem is csak Alexről szól. Ha valakit jogtalanul elítélnek, nekem mindig a Brooklyn 99 egy része ugrik be, maikor Terry, aki néger, egyszerűen csak kereste a gyereke játékát, ami nélkül nem tud aludni. Egy idióta rendőr meg baromként viselkedett vele, és ok nélkül erőszakos volt vele, aztán csak azért sajnálta, mert kiderült, hogy rendőr. És mindig a sztereotípiákat átkozom, mert annyira gusztustalan, hogy egy embert az alapján ítélünk meg, hogy a többi milyen. Nem mondom, hogy életemben nem fordult még elő, hogy én is ezt tettem volna, de akkor sem szeretem. Mindenki érdemel egy esélyt. És ezért szerettem Mrs. P.-t. Mert amikor besározták Alexet, ő adott neki egy lehetőséget, és nem ítélte el azonnal. Na de ez után a nagy kitérő után térjünk vissza a rendőrségre. Tetszett, hogy Alex megismerkedett ott egy gyerekkel, Garyvel, és jóba lettek. Teljesen jelentéktelennek tűnt, ahogy az is, hogy később megvédte. Mégis ez jelentette neki a kiutat. Ami pedig a történet végét illeti. Utáltam! egyszerűen szörnyű volt olvasni, hogy az egyik pillanatban még minden tök jó, a másikban pedig minden szétesik. És nem akarom elárulni, hogy mi történik, de nagyon, nagyon nem tetszett! És legszívesebben változtatnék rajta, de tudom, hogy Alexnek kellett ez az egész. És innentől kezdve nagyon szeretem, hogy igenis küzdött azért, ami fontos neki, közben pedig a családjáról sem feledkezik meg. Bár az anyját ebben a részben nem kedveltem, eléggé karakteres nő, aki túlságosan is hatott a fiaira. Jaj, nem akarok többet mondani, aki még nem olvasta, az álljon neki! SPOILER VÉGE. Egyébként nagyon tetszett, hogy sokszor spanyolul beszélnek benne. Anno ezért szerettem volna spanyolul tanulni, és akárhányszor elolvasom, mindig késztetést érzek, hogy nekiálljak. Ki tudja, lehet, hogy egyszer sor kerül rá! :3

Idézetek
"A múlt tesz azzá, aki vagyok."

"– Később találkozunk, mamacita. Már alig várom, hogy lássam, működik-e közöttünk a kémia."

"– Azért jöttem, hogy megnézzek egy mexikói esküvőt, és meg is nézem! – közlöm vele.
– Én azt hittem, hogy azért jöttél, mert velem akarsz lenni.
– Mekkora egód van, Fuentes!"

Remélem, tetszett a bejegyzés,
Peetagey Smile

2 megjegyzés:

  1. Már régóta szemezek a trilógiával, de még jobban meghoztad hozzá a kedvem :D Csak lenne annyi időm, amennyit olvasni szeretnék!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ennek örülök, remélem, minél hamarabb el tudod olvasni! :3
      Nem tudom, mennyit buszozol/vonatozol, szóval utazol, de én közben szoktam:D Jó kikapcsolódás, és reggelente felébreszt:D Na meg elütöd azt az időt:D

      Törlés