Leiner Laura - A Szent Johanna Gimi 1-8.

Sziasztok! 

Tudom, hogy azt mondtam, majd a szünetben hozok minden nap értékelést. Na, így utólag ez a gondolat nevetséges, tekintve, hogy a négy nap alatt akkor ültem ott először és utoljára. Na mindegy.

Előszó

Emlékszem, általánosban mekkora őrület volt ekörül a sorozat körül, és nekem mi volt a reakcióm? Jó, akkor nem olvassuk el. Tök logikus. Szóval az osztálytársaim megőrültek, ki Cortezt, ki Ricsit istenítette. Aztán amikor kezdett lecsengeni hetedikben, végül nyáron nekiálltam. A hátrány, hogy addigra már kevés embert érdekelt, nem szerettek egész nap csak erről beszélni, de nem bánom!

Örkény István - Tóték

Sziasztok! 

Tudom, tudom, ahhoz képest, hogy milyen hátrányban vagyok, hozhatnám gyakrabban a bejegyzéseket. Igyekszem a szünetben minden nap kitenni egyet, bár nem tudom, mi jön össze belőle. Már nem ígérek semmit...

Előszó

Általánosban mindig az volt a véleményem, hogy a kötelezők egytől egyig unalmasak, és ha van is bennük humor, nagyon minimális. Aztán a gimiben egyre több olyan művel találkoztam, ami rácáfolt erre. A Tóték is egy ilyen mű, és örülök, hogy kötelezőnek adták, mert nagyon megkedveltem az írót!

Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk

Sziasztok! 

Az elmúlt pár napban, amikor éppen nem tanultam, hanem egyszerűen bármi mást csináltam, de tényleg folyamatosan, még kaja készítés közben is, csak egyetlen egy dalt voltam képes hallgatni. A 'Mi vagyunk a Grund'-ot a musicalből. Khm... Nem is tudom, hogy kinek a "hibája" ez. ;D

Előszó

Általános alsóban mindig csak közös olvasások voltak, nem lett egy kötelező sem kiadva otthonra. Szóval amikor ötödikben az A Pál utcai fiúkat már egyedül kellett elolvasni, nagyon húztam a számat. Akkor még nem szerettem olvasni, és amúgy is olyan unalmasnak tűnt a történet. Emlékszem, az első úgy száz oldallal annyira szenvedtem, pedig akkor azért már kezdett izgalmas lenni. Mivel az elején megmakacsoltam magam, nagyon utálni akartam, egészen a végéig. De a francba is, a végére megszerettem!

C. J. Roberts - Epilógus

Sziasztok! 

Mivel ez a bejegyzés gyakorlatilag hamarabb megíródott, mint az előzményeiről, azt hiszem, itt az ideje, hogy kikerüljön...

Előszó

Az előző részben sok kérdés merült fel, de azért a legtöbb meg is válaszolódott. Plusz kaptunk egy epilógust, ami szerintem több, mint kielégítő lezárás volt. Szóval nem tudtam, mire számítsak ennél a könyvnél. A cím ugyan árulkodó, de ez nem jelentett nekem semmit.

C. J. Roberts - Megigézve a sötétben

Sziasztok! 

Tudjátok, azon gondolkodtam, milyen jótékony hatása van az érettséginek. Ha az ember éppen hullámvölgyben van, és képtelen egy bejegyzést írni, baromi jól jön. De tényleg! Megbecsüli azt a néhány szabad percet, amikor éppen odajut a géphez, és örömmel veti rá magát egy könyvre, hogy értékelje azt!

Előszó

Egy kicsit gondban voltam, mivel sokkal jobban emlékszem erre a részre, mint az elsőre. Talán azért, mert rögtön el is kezdtem a folytatást, és összefolyt. Talán azért, mert ebben több minden történik. Talán azért, mert ez még az előzőnél is keményebb.