2018. március 19., hétfő

Leiner Laura - A Szent Johanna Gimi 1-8.

Sziasztok! 
Tudom, hogy azt mondtam, majd a szünetben hozok minden nap értékelést. Na, így utólag ez a gondolat nevetséges, tekintve, hogy a négy nap alatt akkor ültem ott először és utoljára. Na mindegy.

Előszó
Emlékszem, általánosban mekkora őrület volt ekörül a sorozat körül, és nekem mi volt a reakcióm? Jó, akkor nem olvassuk el. Tök logikus. Szóval az osztálytársaim megőrültek, ki Cortezt, ki Ricsit istenítette. Aztán amikor kezdett lecsengeni hetedikben, végül nyáron nekiálltam. A hátrány, hogy addigra már kevés embert érdekelt, nem szerettek egész nap csak erről beszélni, de nem bánom!


Író: Leiner Laura
Magyar cím: Kezdet (A Szent Johanna Gimi 1.)

Fülszöveg
"Egy sorozat a való életről
Egy sorozat, amely itt és most játszódik
Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások
A történet rólad is szól!"
 
Magyar cím: Együtt (A Szent Johanna Gimi 2.)

Fülszöveg
"Kilencedik második félévében az iskolai élet ezerrel pezseg: farsangi bál, Valentin-hét, Valentin-napi bál, tavaszköszöntő buli, osztálykirándulás és még sok minden más… Az osztályközösség eközben egyre jobban összekovácsolódik.
Reni érdeklődése Cortez iránt szerelemmé változik; vágyakozás, reménykedés, féltékenység, csalódás, aztán ismét reménykedés között őrlődik, mert a fiú viselkedése egyáltalán nem egyértelmű…"
Magyar cím: Egyedül (A Szent Johanna Gimi 3.)

Fülszöveg
"Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt… Tizedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez…
Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást…"
Magyar cím: Barátok (A Szent Johanna Gimi 4.)

Fülszöveg
"Reni és Virág ismét nagyon jó barátok a nagy konfliktus után. Virág nemcsak Doriánnal szakított, hanem emós külsejével is: mostantól vidám cuccokban jár, és még a szemüvegét is hajlandó hordani. Reni igyekszik kihasználni minden percet, amit Arnolddal tölthet, ám Cortez ezt egyáltalán nem nézi jó szemmel, ezért a két fiú között egyre nő a feszültség…
Mindezek mellett fontos szerepet kap még a második félévben egy mangakiállítás, Ricsi új robogója, Cortez nagymamája, egy éjszaka a Balaton-parton és az iskolai könyvtár…
Az osztály továbbra is a „legbalhésabb” társaság az iskolában, és a tanulásban sem jeleskednek. A sok panasz miatt még a nyár eleji párizsi csereutazás is veszélybe kerül…"
Magyar cím: Remény (A Szent Johanna Gimi 5.)

Fülszöveg
"Új tanév, új osztálytárs, új konfliktusok, új és régi barátságok, új és régi szerelmek…
A 11/B-ben továbbra is „zajlik az élet”, miközben többek között az is kiderül, hogy mi történt a párizsi csereutazáson, hogy kicsoda Jérome és Benoit, és vajon ki lopja Dave személyiségét, hogy miért veszélyes a Gomba, hogy Zsák kibe lesz szerelmes és Cortez miért törli ki az összes ismerősét a Facebookon…
Na és persze, hogy Reni kitől kapta a nyakláncot meg a gyűrűt…
Reninek is újabb kihívásokkal kell szembenéznie, de úgy tűnik, egyre jobban felnő hozzájuk…"
Magyar cím: Ketten (A Szent Johanna Gimi 6.)

Fülszöveg
"December 20-a Reni életének legboldogabb napja, és ettől kezdve minden megváltozik.
De vajon csak jó értelemben? Vajon meddig tart a váratlanul jött boldogság? És Reninek sikerül-e nemcsak megszerezni, de meg is tartani Cortezt? Mi mindennel kell megküzdenie a saját félelmein, gátlásain kívül? Hisz Cortez a suli legmenőbb sráca, mindenki rajong érte, Reni viszont, legalábbis a saját megítélése és persze Kinga szerint, a „nyomik” táborát erősíti…
A 11. osztály 2. féléve is tele van izgalmakkal, akárcsak a korábbiak: Dave például élete eddigi legnagyobb próbatételén megy keresztül, Kinga még önmagát is felülmúlja egy diszkóban, Corteznek iskolapszichológushoz kell járnia, Viki „kiborítja a bilit”, Reninek pedig váratlan vendég érkezik a születésnapjára…"
Magyar cím: Útvesztő (A Szent Johanna Gimi 7.)

Fülszöveg
"Szeptember 1-jén Reniék immár irigyelt végzősökként lépnek be a suli épületébe, de vajon tényleg irigylésre méltó a helyzetük? Egy biztos: a legzsúfoltabb, legeseménydúsabb évnek néznek elébe, amelynek már az első fele is tele lesz óriási élményekkel (szalagavató, nagy végzős bulizások, utolsó közös szilveszter), ugyanakkor komoly buktatókkal (érettségi tárgyak kiválasztása, a felkészülés megkezdése és a nagy kérdés: a továbbtanulás).
Ám a 12/b., mint tudjuk, nem átlagos társaság: ők mindent megtesznek azért, hogy az utolsó évük valóban felejthetetlenné váljon, nemcsak önmaguk, de a Szent Johanna gimi összes tanára és diákja számára is…"
Magyar cím: Örökké I-II. (A Szent Johanna Gimi 8.)

Fülszöveg
"„Okos kis könyv ez, elindult a saját útjára. Én pedig most magára hagyom, elengedem, hiszen én azt hiszem, mindent megtettem, amit lehetett, mindent úgy írtam, ahogy szerettem volna, most pedig elégedett vagyok az eredménnyel, mert tudom, én a kezdetek kezdetén valami ilyesmit akartam a végére. Nem egy finálét, elcsépelt ömlengést vagy túlcsavart szálakat. Úgy érzem, ez a sorozat az egyszerűségével nyerte el mindazt, amit elnyert, én pedig végig tartottam magam ahhoz az elvemhez, miszerint ez csak egy sztori egy hétköznapi lányról, A FIÚRÓL (csupa nagybetűvel), a tanulásról, a barátairól, a családjáról, az életéről meg úgy általában, a Szent Johanna gimiről.” Leiner Laura"
Információk
 - Magángimi
 - Egyedi stílus
 - Egyedi programok
 - Garantált humor
 - Nem mindennapi szereplők
 - Rengeteg kínos pillanat
 - Sok-sok szenvedés
 - Annál is több különleges pillanat
 - Egy olyan társaság, amibe az ember szívesen tartozna


Borító
Szögezzük le: imádom az új borítókat. Mégis a régieket jobban szeretem, és inkább feléjük hajlok. Ezeken tényleg a könyvben kulcsfontosságú dolgok jelennek meg. Az újabbakon csak néhány kép ismétlődik, van olyan kép, ami akár több köteten is megjelenik. De tényleg imádom azokat is! Csak hát anno a régit kezdtem el gyűjteni, és lojális vagyok hozzájuk. :3

Történet
Őszintén szólva fogalmam sem volt, hogyan írjak erről a történetről. Annyira egybemosódik a kilenc könyv, és ha nagyon megerőltetem magamat, akkor is csak két részre tudnám szedni: egy Arnoldosra és egy Macusra. Úgyhogy végül mégsem szedem szét a történetet, és nem is jelzem, ha esetleg túl nagy spoiler következne. Egyrészt, mert szinte mindenki ismeri. Másrészt, ez tipikusan az a sorozat, amit az ember vagy azonnal megszeret, vagy azonnal megutál. Ha előbbibe tartozol, lehet akármilyen jó, akkor is szidni fogod, csak hogy kitarts az első vélemény mellett. Ha pedig megkedvelted a történetet, akkor teljesen mindegy, tudod-e, mi a cselekménye. Így is, úgy is élvezni fogod.
Na akkor először beszélnék a szereplőkről. Reni tipikusan az a karakter, akit az ember addig ütne, amíg mozog. Komolyan, ilyen életképtelen embert még nem láttam, és szerintem soha életemben nem találkoztam és nem is fogok ennyit szenvedő egyénnel. Azért tegyük hozzá, hogy szerintem ez nem az ő hibája. A szülei nevelték ilyen elkalibráltnak, és mivel általánosban nem voltak barátai, nem is tudott változni. Itt viszont Kingának hála azért látszott a fejlődés. Egyre nagyobb lett a szája, nem szenvedett annyit, és a végére humorérzéke is lett! Kinga elég érdekes személyiség, van egy elmebeteg stílusa, de nem tudom... Én már a kezdetektől kezdve kedveltem. Egy talpraesett lány, aki nem csak magával foglalkozik, és sokat tesz a világért. Szerintem ez becsülendő, főleg, hogy ilyen korán kezdte, és tényleg igazi barát. Akármilyen bunkó is volt, én gondolkodás nélkül választanám barátnőnek. Virág pedig... A maga módján aranyos lány, de fogalmam sincs, hogyan lehet ennyire ostoba. Ő nem Reni-féle, aki egyszerűen nem tud a világban mit kezdeni magával, hanem agyilag kellene fejlődnie. Egyébként pedig jó barátnőként viselkedett, és sokszor meglepően okos dolgokat mondott. Nem igazán értem, miért volt szükség erre a buta barátnő szereplőre, de ha már kellett egy, örülök, hogy Virág olyan, amilyen. Egy őrült hippi. Kata csak később lett a csapat tagja, de nagyon megkedveltem! Aranyos lány, csak úgy, mint Kitti, még ha az elején ő nem is találta magát. Azért a gimi szerintem elég nagy vízválasztó. Míg általánosban mindenki megjátssza magát, addig gimiben azért a többség próbál rájönni, milyen is az ő személyisége. Legalábbis nálam ez így volt, és örülök, hogy nem a régi osztályommal kerültem össze, hanem egy másik suliba mentem. Jót tett a környezetváltozás, az új emberek, hogy barátom lett, és így tényleg az vagyok, aki akarok lenni. Nem pedig amit elvárnak tőlem. Na de túl sok duma rólam, térjünk vissza! Tamiról és Flóráról nem igazán lehet beszélni, jöjjenek az a-sok és Dina. Tény és való, hogy vannak... Hmm... Ismerkedős lányok minden suliban, de sajnálom, hogy a végére is ugyanilyenek maradtak. Reméltem, hogy egy kicsit változnak. Viki... Na ő egyszerűen csak szánalmas. Tényleg az a karakter, akitől én egy az egyben undorodom, egyszerűen utálom, mikor ilyen szinten megváltozik valaki, csak hogy népszerű legyen és középpontban legyen. Szerintem az összes lányról beszéltem, aki fontos, úgyhogy jöjjenek a fiúk!
Lehet, páran megutálnak érte, de én nem vagyok Cortez-fan. A 12-es osztálykiránduláson mindenki azzal jött, hogy Reni szúrta el az első két és fél évet. De könyörgöm, ne akarjuk már Cortezt annyira védeni! Ugyanúgy egy mulya idióta volt, aki nem mert lépni, pedig ő a nagymenő a suliban. Én őt egyaránt hibásnak tartom, és nem fair, hogy őt senki nem okolja. Rendben, azt hozzáteszem, hogy amikor együtt volt Renivel, nagyon édesen viselkedett. De azért én nem fogom elfelejteni, hogy mit tökölt, hogy összejött Vikivel, miközben hú de odavolt valakiért. Ricsivel már más a helyzet, nekem ő volt a nagy szerelmem. Sokat változott a négy év alatt, de csak előnyére, és ő nem félt lépni. Megtetszett neki Virág, összejöttek, kész, pont, vége. Semmi szenvedés, semmi drámázás, nem vonták bele az egész osztályt. Szép csendben egymásba szerettek. Zsolti szintén hatalmas kedvenc volt, és míg első olvasásnál az volt a fura, hogy elkezdett fogyózni, addig ez alkalommal már a ducisága tűnt távoli emléknek. Ő is nagyon sokat változott belsőleg is, és imádtam minden egyes pillanatot, amikor Máday vérét szívta! A Kingával való kapcsolata pedig úgy volt tökéletes, ahogy volt. Dave... Kezdetben nem tudtam, hogyan állok vele, annyira kocka volt, aki csak a kütyüivel tud foglalkozni. De minél inkább közeledtek az érettségihez, annál többször mutatta meg a komoly énjét. Emellett pedig baromi jó szervező! Macu, a másik kocka. Amikor Arnold elment, nem tudtam, mire számítsak. Azt kell mondanom, nála jobb ember nem is jöhetett volna! Furcsa volt, nehéz volt beilleszkednie, de ő igazán beleillett ebbe a társaságba. Andris és Robi, a két rocker. Soha nem fogom igazán megérteni őket, és el sem merem képzelni, milyen felnőttek lesznek belőlük! De kétségtelen, hogy egyedi a stílusuk, és rengeteg vicces pillanat köszönhető nekik. Jacques és Gábor inkább csak csendes szemlélők voltak, és hiába szerepeltek olyan keveset, mindenki megkedvelte őket. Kicsit sajnálom, hogy ők picit kimaradtak ebből a nagy társaságból. Ők és a rockerek amolyan a részei-is-meg-nem-is-elven 'működtek', mert bár bármikor lehetett rájuk számítani, és ők is számíthattak a többiekre, azért mindig külön utakon jártak. Arnoldot nem is tudom, hogy az elején kedveltem-e, de második olvasásnál már az elején gyanúsan olvastam minden cselekedetét, mondatát, és minden gyűlöletem előjött, amikor elkezdett bunkózni. Cortez nem egy szent, de Arnold elég erőteljesen hátráltatta a kapcsolatát Renivel, ahogy az előbb említett személy fejlődését is. Ha ő nem lett volna, szerintem Kinga sokkal hamarabb gatyába rázza, és nem szenvedtek volna annyit. Peti egy imádott karakter, mindig szívesen gondolok rá, és a Doriános időkből ő az egyetlen jó dolog. Na meg hogy Reni és Kinga közelebb kerültek egymáshoz. D-ről ne is beszéljünk, eleget koptattam a billentyűzetet a neve leírásához. Egy gusztustalan barom, akire ráfér egy alapos verés. Bálint majdnem szerves része lett a társaságnak, csak hát elszúrta a lehetőséget. Igazándiból nem is nagyon bánom, nem volt nagy szám a kissrác. 
A tanárok közül Kardost nagyon szerettem, még ha az osztály nagy részének nem is a kedvence. Vladár... Nos, értem én, hogy kellett egy tanár Reninek is, mert ez közelebb hozta Cortezhez, és ez volt bennük a közös. De baromi idegesítő volt, hogy egy értelmes lány, akinek lexikális tudása van, pont rajzolni ne tudna. Persze, lehet benne béna, de nem ennyire. És a strébereket minden tanár szereti, tudom, mert minimálisan én is az vagyok, és így is a legtöbb tanát kedvel. Ha egyszer egy tanár látja, hogyan szokott viselkedni a diák, ráadásul nem is egy ostoba, szemétkedő emberről van szó, akkor általában elnézőbbek. Szóval nekem ez annyira nem tetszett, de megértem és elfogadom. A többi tanár nem volt igazán érdekes, Haller sem volt az a tipikus, imádom tanár. Máday egészen más kategória, ő annyit szerepelt benne, és annyi vicces helyzetben volt főszereplő, hogy mindenki kedvencévé vált. És volt, ami feltette a pontot az i-re!
"Az aula kiürült, csupán a Jeanne D'Arc mellett álló Máday maradt egyedül, a szokásos helyén, és a kezében tartott vonalzót nézve megcsóválta a fejét, miközben hitetlenül elnevette (!!!) magát."
Még a szereplőknél muszáj kiemelnem Reni szüleit. Pontosabban egy kérdésem lenne. Ha az apát nem is, mert ő egész normális volt, de az anyját hogy nem ütötték agyon gyerekkorában? Komolyan, az egyetlen dolog, amihez ért, az az időjárás, azon kívül viszont emberek közé sem engedném. Egyszerűen katasztrófális, és csodálkozom, hogy Reniből egy viszonylag értelmes gyerek lett! Cortez nagymamáját nagyon kedveltem, de a szülei... No comment. 
A történet pedig... Az első négy könyvet szeretném jól elrejteni. Oké, értem, nem lehetett az ötödikkel kezdeni, de most komolyan. Nem elég, hogy Reninek hülye természete van Cortez meg egyszerűen pipogya volt, még Arnold is keresztbe tett folyton. Nem is értem, miért nem okolják sokkal többen őt. Ha ő nincs, az egész szenvedés lerövidült volna. Az első rész szinte egyáltalán nem maradt meg, inkább csak a beilleszkedős kötetként rémlik. A második sem fogott meg igazán, jelenleg nem tudnám felidézni a kilencedik osztályos eseményeket. Aztán jött a harmadik rész! Szerintem nincs olyan osztály, ahol ne következne be egy ilyen pillanat. Amikor barátságok mennek tönkre, és szövetségek alakulnak ki. Virág és Dorián kapcsolata az egész osztályra hatással volt, és bár voltak nehéz pillanatok, kellett ez! Mert Virág végre normális lett, egyre többen számíthattak egymásra. Vikiről ne is beszéljünk, továbbra sem kedvelem a lányt. A negyedik részben már kezdtek jól alakulni a dolgok, hál' istennek Neményi is készül lelépni. Aztán az ötödik. Most komolyan, itt csak én hibáztattam Kingát? Értem én, hogy fel akarta kelteni Zsolti figyelmét, de ez elég furcsa megoldás volt. És igen, Reninek nem kellett volna belemennie ebbe az álbarátos dologba, de meg tudom érteni. Ami pedig Cortezt illeti: csessze meg! Eddig tök jól elvolt, simán csajozgatott. Mert neki lehet. De amikor Reni "összejön valakivel", már joga van beszólogatni? Azt hittem, ez oda vissza működik. Egyébként ezt a kötetet nagyon szerettem, mert a cselekmény nagy részében minden rendben volt, sokat lehetett nevetni. Amikor kiderült az igazság, az viszonylag gyorsan lerendeződött, és után végre valahára, csupán két és fél év után összejöttek! Amikor is újra visszaállt a jó hangulat. Egyébként a maradék négy kötetben ezt szerettem a legjobban. Hogy fesztelenül, jó barátságot ápoltak, és ha történt valami rossz, kiálltak a másik mellett. Tudom, hogy nem részleteztem annyira a cselekményt, de annyi minden történt, hogy holnapig itt ülnék. Vagy holnaputánig, tekintve, hogy mindjárt éjfél. És nagyon sokan lepontozzák ezt a történetet, de ha általánosban olvasod... Szerintem pont tökéletes. Én mindig arról ábrándoztam, hogy egy ilyen osztályom lesz, ahol nem csak cseszegetnek, hanem olyannak fogadnak el, amilyen vagyok. Persze náluk más a helyzet, mert kevesen vannak, és hasonlóak. Nagy osztályban ez nehezebben működik, de szerintem elsősorban magunkat kell elfogadni. Ami pedig a végét illeti. Én kicsit csalódtam. Reni úgy beszélt az előtte álló időszakról, mintha azt kizárólag csak Cortezzel élhetné meg. Pedig a kialakult barátságok vannak olyan erősek, hogy átszeljék Japánt, Párizst, és Magyarország különböző pontjait. Sajnálom, hogy ő ilyen hamar lemondott róluk, és kicsit bizakodóbb voltam. És tényleg szívesen olvasnám, mi van a csapattal úgy tíz év múlva, még akkor is, ha már megszakították a barátságot. Nekem a Szent Johanna mindig egy szép emlék lesz, mert emiatt a sorozat miatt könnyebben szakadtam ki a saját kis világomból, és léptem be egy teljesen ismeretlen osztályba.
Idézetek
"– Az egész nyolcadik évfolyamban azzal csúfoltak, hogy magángimibe csak nyomik járnak – mondtam, mire anyu végre felnézett.
– Ez nem igaz! Apád is magángimnáziumba járt! – érvelt, mire mindketten átnéztünk a konyhapulton, a nappaliban ülő apu irányába. – Jó, ez nem volt jó példa – rázta meg a fejét anyu némi töprengés után."

" – A barátok nem azért vannak, hogy szépítsék a dolgokat és felvidítsanak? – kérdeztem sértődötten, jelezve, hogy egyáltalán nem tetszik, amit hallok.
– Nem. A barátok azért vannak, hogy észhez térítsenek, ha hibázni készülsz – tárta szét a karját, majd folytatta az olvasást."

"A mekis nem teljesen értette a kiejtését, úgyhogy a többiek szakadtak a röhögéstől, szegény Jacques pedig segítségkérőn pillantott körbe. Már épp odaálltam volna mellé, de Zsolti megelőzött.
– Zsák barátomnak lesz egy „lö hamburger”, egy „lö krumpli”, és egy „lö kóla” – közölte."

"Magamról: Újabban verseket írok.
Íme egy gyöngyszem:
"Ott áll, Ő, Máday Emilia, feje mindig lila.
Ugyan Emilia, ne legyen ránk pipa!"
by Nagy Zsolt"

"Irodalomórán Kardos ledobta az asztalra a kijavított beadandókat.
– Jó híreim vannak – kezdte.
– Kitűnő lett a dogám? – üvöltötte Zsolti.
– Akkor úgy kezdeném az órát, hogy sokkoló híreim vannak – vágta rá Kardos."

"– Érdekes, mennyi szülői kikérő került elő mára a 10/b-ből. Edzés, orvos, hegedűverseny…
– Hegedűverseny? – kérdeztem csodálkozva.
– Igen. Nagy Zsolt hegedül, nem?
– De! Igazi virtuóz – bólogattam, és alig tudtam visszatartani a nevetést."

"– Beülhetek a Télapó ölébe? – kérdezte Móni vigyorogva Zsoltitól, ahogy odalépett hozzánk.
– Vert már pofán krampusz? – kérdezett vissza Kinga reflexből."

"– Hát… végzősök lettünk – mondta Zsolti már most nosztalgiázva. Kérdőn néztünk össze.
– Még csak tizenegyedikesek vagyunk. – törtem össze az álomképét könyörtelenül. Zsolti értetlenül nézett rám, aztán elgondolkozott.
– Ez kész – vihogott Ricsi, amikor Zsolti szitkozódva elismerte, hogy igazam van.
– Mégis hogy gondolhattad, hogy végzősök vagyunk? – kérdeztem hitetlenül.
– Annyit kamuzott nyáron a koráról, hogy mostanra elhitte, hogy elmúlt tizennyolc – magyarázta Ricsi, mire mindenkiből kitört a röhögés."

"– Anyu? Apu? Valaki? – kiáltottam, de a ház tök sötét volt. Amúgy a „valakit” nem tudom, miért mondtam, mert tuti, hogy ha a valaki visszaszólt volna, akkor szívrohamot kapok."

"– Nos. Árvácskáról azt kell tudni – kezdte Dave a felelést –, hogy árva volt.
– Zseniális a logikád – mondta Kardos.
– Köszönöm szépen, igyekszem – mondta Dave büszkén."

"– Te szavaztál már? – fordult hirtelen Katához.
 – Nem.
– Akkor mire vársz? Tapsra? Holt lelkek eljövetelére? Brandon Lee feltámadására? – üvöltötte. – Húzzál szavazni!
Kata riadtan nézett rám, mintegy megerősítést várva, mire bólintottam.
– Oké, talán ez így egy kicsit ijesztő, de Kinga amúgy kedves, szeretni való lány. Megéri rá szavazni. És ha nyer, emeljük a gyógyszeradagját is – magyaráztam."

"– Mi az? – riadtam meg.
– Ez rágyújtott a szobámban! Renáta, most leraklak, mert kiverem Andris felső fogsorát – közölte és kinyomott."

"– Soha, ismétlem, soha, sőt Andris és Robi kedvéért elmagyarázom, hogy a soha azt jelenti, hogy a büdös életben nem fordulhat elő, hogy a húgom közületek szóba álljon valakivel! – oltotta le a fiúkat.
– Nyugi, poén volt. Kitti jó fej kölyök – csapott Zsolti Kinga húgának a vállára, aki nem túl bájosan követte a mozdulatot a tekintetével. – A kis ördögűző – kapta vissza a kezét Zsolti a biztonság kedvéért, mintha csak közel nyúlt volna egy ketrechez, ami valami vadállatot zár el a külvilágtól."

"– A nővére vagyok. Ez a dolgom. Viszont ölni tudnék egy kávéért – zárta le a témát. Amúgy a kijelentését többen is hallották, olyanok, akik erősen tartanak tőle, szóval mire beértünk az aulába, Kingát négy alsóbb éves várta, gőzölgő kávéspohárral. Igen, talán nem kéne olyanokat mondania, hogy „ölni tudna”, mert vannak, akik ettől halálra rémülnek… :)"

Remélem, tetszett a kissé rendhagyó bejegyzés,
Peetagey Smile

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése